Nem kell külföldön félni a román munkaerőtől

A román és a bolgár lakosság csekély hányada tett tényleges előkészületeket arra, hogy a korlátozások ez év végi lejárta után Nagy-Britanniában vállaljon munkát a BBC megbízásából e két országban elvégzett átfogó felmérés szerint.

A BBC televízió Newsnight című politikai hírmagazinja számára készült - a brit közszolgálati médiatársaság által hétfőn ismertetett - közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a bolgár és a román felnőttek hozzávetőleg egyharmada foglalkozik a kivándorlás gondolatával. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt öt évben fontolóra vették-e a letelepedést és a munkavállalást más EU-tagállamokban, a románok 33 százaléka, a bolgárok 37 százaléka válaszolt igennel, 67, illetve 63 százalékuk ugyanakkor azt mondta, hogy a vizsgált időszakban nem merült fel bennük a külföldi munkavállalás gondolata.

Arra a leszűkített, konkretizált kérdésre, hogy hozzákezdtek-e tevőlegesen esetleges nagy-britanniai munkavállalásuk előkészítéséhez, sokkal kevesebben válaszoltak igennel mindkét országban. A BBC megbízásából elvégzett felmérés kimutatta, hogy a bolgárok 2,8 százaléka, a románoknak pedig mindössze a 0,3 százaléka kezdett hozzá szervezetten - munkaközvetítő ügynökség bevonásával - a nagy-britanniai munkalehetőségek felderítéséhez.

Önállóan, munkaközvetítő szervezetek igénybe vétele nélkül a megkérdezett bolgárok 1,4 százaléka, a románok 0,7 százaléka keres munkát Nagy-Britanniában, és 1,2 százalék, illetve 0,4 százalék azoknak a bolgároknak és románoknak az aránya, akik már lakást is elkezdtek keresni.
Az év végén jár le a román és a bolgár munkavállalók letelepedését szabályozó átmeneti brit korlátozás hatálya, és Londonban egyre több előrejelzés jelenik meg arról, hogy hány bevándorló várható a két országból jövőre.
A MigrationWatch UK nevű konzervatív, a szabályozás nélküli bevándorlást az uniós társállamok esetében is erőteljesen ellenző kampánycsoport nemrégiben összeállított prognózisában közölte: becslései szerint negyedmillió román és bolgár munkavállaló érkezhet Nagy-Britanniába a korlátozások felszámolását követő öt évben.

A bolgár és a román munkavállalókkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével egyre komolyabb sajtókampány bontakozik ki Nagy-Britanniában az uniós bevándorlás valamilyen szabályozása végett. A kormányzó brit Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt vezető politikusai részéről is elhangzottak az utóbbi hónapokban olyan nyilatkozatok, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.
Nemrégiben két tekintélyes brit parlamenti képviselő, Frank Field, a Munkáspárt veterán politikusa, és Nicholas Soames, a Konzervatív Párt alsóházi képviselője - Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök unokája - a The Daily Telegraph című vezető konzervatív napilapban megjelentetett közös cikkében  "fenntarthatatlannak" nevezte a nagy-britanniai bevándorlás jelenlegi szintjét. E véleményük alátámasztására kimutatták, hogy 1997-ben nettó 50 ezer volt a brit munkapiacra érkezők száma, 2010-ben viszont már nettó 250 ezer.

Field és Soames hangsúlyozta: a kelet-európaiak bevándorlási hullámának eddigi tanúsága szerint az e térségből érkező EU-munkavállalók zöme alacsony képzettséget igénylő munkaköröket tölt be, Nagy-Britanniának ugyanakkor magas képzettségű bevándorolókra van szüksége a gazdasági növekedéshez.
A két képviselő kiemelte, hogy jelenleg egymillió 18-24 év közötti brit fiatalnak nincs munkája.
A szerzők szerint ennek alapján meg kell vizsgálni azt a lehetőséget, hogy az EU-tagállamok saját hatáskörükben korlátozhassák az EU-jogszabályok által jelenleg garantált szabad munkaerő-áramlást magas munkanélküliséggel jellemzett időszakokban.